d a r a b o k b a n . . .

minden. 

a testem, a lelkem, a szívem. csak hogy a főbb dolgokat kiemeljem. kedves dolog, ha a "barátaid" forgatják a szívedben a kést... vagy csak simán beledöfik... (ha az ilyeneket barát-nak lehet nevezni)

Kulcs elkallódni, zár bezárúlni, cipő megállni,
amennyire csak számok tudnak valakit kézreadni és idegenné tenni,
olyan mély a mi elhagyatottságunk.

ez a hét nagyon lefárasztott. lehet, hogy a sok lótás-futás volt a probléma. nem tudom.

(bocs a számért, de néha ezt érzem...)

Hétfőn Butapesten, őőő akarom mondani Budapesten voltam :)
Aki kíváncsi, hogy mi történt, kattintson :)

...élményeim kincsestára...

...Brazil sorozat...

Miskolcon voltunk vendégszerepelni a múlt hétvégén. Egy kis beszámoló következik:
3... 2... 1... :D

Boldog szülinapot nekem! :)

(a hétvégén történt dolgokról majd mesélek)

ez a mai reggel... huh, kicsit no comment :D

a vajas kenyeret majdnem leejtettem... ez is csak én lehetek...

a fogrémes tubusból sikerült a szükségesnél 3x hosszabb csíkot nyomnom a fogkefére...

kell ennél több? :D

reggel direkt elindultam előbb, és csodák csodájára alig voltak a trolin :)

ui: a szövegre figyelni! ;)

--- 

21:01: frissítés: az este nem úgy alakult, ahogy elterveztem... anya bent van a kórházban. még karácsonykor leesett a lépcsőn, és azóta fáj a lába... és ma bevitte a mentő...

ááá ilyen "jó" hírrel lefeküdni... :( meg mindenki orrba-szájba szívat (köszönöm nekik)

meg csupa rossz hír... ááá :(

mai nap 4.0-ás agyhalál... :'(

Történt mindez 2011. január 27-28-án.

Hol is kezdjem... talán a legelején? De az lenne a legjobb, ha el sem kezdeném...
Ilyen szerencsére (vagy sajnos, nézőpont kérdése) még nem történt velem.

Esik a hó... vagyis most nem. De esett. Szeretem a telet, de a havat annyira nem.

 Jó lenne, ha el is olvadna...

Időjárás-jelentésünket hallották Szegedről, 2011. január 26-án, 11 óra 35 perckor.

olyan korán jött az éj ma,
minden altatóan néma
csak én virrasztok éberen
félek, még elaludna a szerelem, nem!
ma még maradj fenn velem

figyelj!
lenne itt valami!
talán, ha a gondolatokat lehetne hallani,
nem is kéne szerelmet vallani
másodpercenként,
és térdre rogyva esketni a hűséget,
meséket mondhatnál,
amikből megtudnám
ki vagy- te
aki mindig itt vagy
de valahogy mégis- folyton hiányzol,
mint a légszomj- fojtón hiányzol!
csak most, most el ne aludj!

figyelj!
meztelen vagyok...
érdekel?
kell egy fenék, vagy egy mell
de nagyon-és vajon,
nekem, vagy a szokásnak gyorsabb-e a keze?
egyáltalán ez-e
az a perc
amikor, ha két test egyesül
az angyalok mosolyognak
mert egy szerelem beteljesül?
nézd, ahogy mozdulsz, pedig te még nem is akarod...

figyelj!
játszunk szerelmest!
tudod, olyan veszedelmest!
gyújtsunk fel minden lomot,
családi házat, iskolát, templomot
nézni ahogy a tűz lobog
nézd a porrá izzott romokon
két szökött rab baktat
az aranyló homokon
a szerelmen innen
minden törvényen túl:
te meg én, csak most,
most most el ne aludj!

figyelj!
én egy kicsit most meghaltam...
na, ne ijedj meg,
én azt, nem akartam,
csak látni téged félni,
engem élve remélni,
örülni, hogy nem kell
megőrülni a nincs-en...
tudod, te vagy a világon
az egyetlen kincsem.
látom fáradt vagy,
te csak menj,
én majd virrasztok
menj, aludj...

i've got a hole in my soul,
i've got a hole in my soul
i can't eat, i can't drink,
i can't sleep no more,
cause i've got a hole in my soul

olyan korán jött az éj ma,
minden altatóan néma
csak én virrasztok éberen
félek, még elaludna a szerelem, nem
ma még maradj fenn velem

- Zsolti! Zsolti! Jelkezz! Jelkezz. Itt vagy?

- Persze.

- Nem úgy vettem észre.

- Bocsi, csak egy kicsit álmodoztam.

- Mit álmodtál?

- Azt, hogy én vagyok a szőke herceg, aki küzd a gyönyörű hercegnőért...

- Mi ebben a probléma?

- Az, hogy küzd, de sose kapja meg...

 Az év utolsó napja

Kedves Olvasó!

Sorry a sok kétértelmű, negatív, lehangoló bejegyzés miatt. Nem tehetek róla, így sikerült ez az év. Nem akartalak titeket lehangolni. Egyszer fenn, egyszer lenn...

Szerencsére ez az év utolsó napja... tele fogadalommal (igen, írtam egy szép kis listát), kétségekkel, hogy vajon mit hoz az új év. Ahogy az egyik volt tanárom mondaná: "Új év, új módszerek". Igen =)

Holnaptól új ember leszek! :)

B. Ú. É. K.!

Kellemes ünneplést! :)

Most, hogy így lezajlottak az ünnepek, jut időm írni. Karácsony -mint tudjuk- a szeretet ünnepe. Ez hiányzott az idei karácsonyomból legjobban.

A pénteket és a szombat délutánt anyánál töltöttem, a többit otthon. Rossz volt így kétfelé "ünnepelni"... :/

Anya szombaton, mamám vasárnap főzött. A hétvégi ebédekből nem maradhatott ki a töltött káposzta sem... Vasárnap délután szépen befeküdtem az ágyba, és... kipihentem az ebéd fáradalmait :D

Karácsony Pro&Kontra

*mit vegyek neki?
*ez bitzos jó lesz?
*eszi-nem eszi, nem kap mást.
...

Előre megtervezés, pénz beosztás, ajándékokért rohangálás, neki még nem vettem semmit, nem baj, majd az utolsó pillanatban veszek neki, elfogyott a pénzem, kérek kölcsön, kitől kérjek, mamám majd ad, megvan a pénz, ajándékok, minden oké, odaadom, örült neki, itt a vége.

Bocsi a sok összevisszaságért, de kavarognak bennem a gondolatok...

Kedves Mindenki!

Áldott ünnepeket kívánok! :)

Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbált rájönni mit is tehetne. Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg és a kutat úgyis ideje már betemetni; nem éri meg kihúzni az öreg szamarat. Áthívta a szomszédait, hogy segítsenek. Mindegyik lapátot fogott és elkezdtek földet lapátolni a kútba. A szamár nem értette mi történik és először rémisztően üvöltött. Aztán, mindenki csodálatára, megnyugodott. Pár lapáttal később a paraszt lenézett a kútba. Meglepetten látta, hogy minden lapátnyi föld után a szamár valami csodálatosat csinál: lerázza magáról a földet és egy lépéssel feljebb mászik! Ahogy a paraszt és szomszédai tovább lapátolták a földet a szamárra, az mindig lerázta magáról és egyre feljebb mászott. Hamarosan mindenki ámult, ahogy a szamár átlépett a kút peremén és boldogan elsétált! Az élet minden fajta "szemetet és földet" fog rád lapátolni. A "kútból" kimászás trükkje, hogy lerázd magadról és tegyél egy lépést. Minden probléma csak egy lehetőség a továbblépésre. Bármilyen problémából van kiút, ha nem adod fel, nem állsz meg! Rázd meg magad és lépj egyet feljebb!

Ez a pillanat is elérkezett: a vizsgaidőszak...

Készülgetek-készülgetek, remélem valami (jó) kisül belőle. Az albérletben a szobám egy nagy rendetlenség... hogy csak így felsoroljam. párna, pulcsi, tányér, füzet, pzs, jegyzet, gitár, pohár, zacskó... és az asztalról nem is beszéljünk...

Miért van az, hogy mindenki pont akkor akar kitakarítani, amikor a vizsgáira "készül"? :D

Ezzel így vagyok én is... szalad a lakás, nem is lehet felismerni, hogy mi lehetett az a tárgy az év elején, vagy miért tartunk ilyen sok háziállatot (porcicát).

Mára ennyit.

Buli előtt. Történt tegnap

Átjött 2 csaj ismerősöm, hogy iszogatunk majd buli előtt. Jól is éreztük magunkat, addig, még az induláshoz került a sor. Megyek a fürdőszobába, hogy csináljak valamit a hajammal. Fölzseléztem, de nem állt valami jól, úgyhogy újra megmostam, és próbáltam belőle kihozni a legtöbbet. Gábor javasolta, hogy ő majd kivasalja, és nem lesz olyan gáz, mint ha le lenne nyalva. (tudni illik, hogy életemben kétszer volt csak kivasalva a hajam, de akkor se nagyon tetszett) Kb 3 perc alatt meg is volt, megyek a tükörhöz... hááát... olyanokat mondtam, amiket nem kellett volna... szegény erre úgy berágott... :/ Hogy lehettem ilyen hülye??? Egy ilyen kis dologgal megbántottam... Alkohol hatása alatt voltam... Ilyet józanul tuti nem csináltam volna. Most azt gondolhatjátok, hogy "jó kifogás", de ez tényleg így van.

Sikerült beállítanom végre a sérómat, elindultunk a buliba. Jót táncoltunk, iszogattunk (nem részletezném). Kezdett ellaposodni a hangulat, meguntuk, gondoltuk hazamegyünk. Erika barátja egy köpésre lakik a club-tól, ahol voltunk, Petra pedig Újszegeden. Erika a barátjához ment. Utána mondtam Petrának, hogy mi lenne, ha ott aludna nálam. Azt mondta, oké. Hazaérünk, mindenki alszik. Bemegyek a szobába, látom, fejjel lefelé van az ágyam. Igen, az ágy alja az ég felé nézett... Mi a fene??? Na, mondom, azonnal keltsük fel Gábort, gondoltam hogy a haj-vasalós cuccra volt kiakadva. Petit is felébresztettük, hogy csináljanak valamit, vagy kénytelenek leszünk az ő ágyukban aludni. (nem vállaltam volna be) Amikor felkeltek, kicsit any*ztak, de mondtam, hogy ti csináltátok, akkor csináljátok is vissza. Sikerült elaludni. (kb 4-kor)

Ma reggel

10 körül felébredtünk, mondom, aludjunk még egy kicsit. 12-ig aludtunk. Elkísértem Petrát a buszhoz, jövök vissza, lepakolok, ülnék le, Gábor bejön, beszélnünk kéne. Reakció: ??? Kérdezi, nem tudod, miért csináltuk ezt veled? Mondom, nem. A tegnap esti "hajbakapás" miatt. Nem gondoltam volna, hogy egy tesó ilyet csinálna a tesójával. Meg különben is, amikor a barátnőd odajött keltegetni, reflexből majdnem pofán vágtam.

Mint kiderült a végén, én voltam a hibás. Alkohol hatása alatt voltam = nem én voltam.

Mindenfelé csupa hó.
Döcög a Hold, a fakó.
A fagyos fák kérge pattan,
a jég reccsen a patakban.
Hé-hahó, hőhe! Hó!
Kocog a Hold, a fakó.

Az alábbi idézet Weöres Sándor Haláltánc című verséből származik. Színjátszón ezt a verset vesszük, majd előadjuk valamikor az év folyamán.

Már megint esik a hó. Ennek vannak jó és rossz oldalai is. Forraltborozás, találkozás régi ismerősökkel, séta a városban.

Nos, hát akkor itt a nagyközönség előtt szeretném bemutatni a legújabb szerelmemet:

Ilyenkor kettesben elvonulunk, és minden meg van oldva. Néha egy kicsit össze van zavarodva.  

újra itt

régebben említettem, hogy a szomszédtól kértük kölcsön a netet. most már van sajátunk. "csak" 5 hetet kellett várni, hogy beszereljék. nem csoda, hogy nem tudtam normálisan felkészülni programozásból... :/ úgyhogy sajnos nem lesz meg :S

a többi 6 (!) tárgyból még a kalkulus nem lesz meg. tehát maradt 5. ebből remélem minden vizsgám meglesz :)

régen írtam, de még élek… de lehet, hogy már nem sokáig. a szüleim nem álltak le a vitával, még telefonon keresztül is ordibálnak egymással. és gyakran én vagyok az oka… ááááá most úgy kiugranék a világból. vannak dolgok, amiket ők titkolnak el előlem. néha velem is van úgy, hogy nem kötök mindent az orrukra. már megyek is vissza szegedre. ők úgy tudják. de mégsem oda megyek. nem jöttem volna haza ezen a hétvégén. szinte sejtettem, hogy ez lesz a vége. vita.

  
Persze hogy öröm volt, nagy öröm tényleg
Száz rózsa volt a szekrényen, én meg
Anyám karjában rózsák között voltam
A rózsa piros volt, én átkaroltam
Az egész világot, és ott dobogott bennem
Anyám szíve halkan, apámé sebesebben
A nagy boldogságban nem gondoltak bajra
Gátszakadásra, meg romlott teavajra

A mi bérleményünk mézeskalács ház volt 
Apám a hétvégén a sufniban barkácsolt
Anyám hétköznap dolgozott sokat
Hogy legyen miből fizetni a dadusokat

Bárhogy is forgatom, nem volt mindig bánat
Egy oldalát raktam ki a rubikkockának
Nincsen történetem, csak úgy kitalálom
Kitaláltam tényleg, nem is volt családom