Mindenek előtt olvasd el ezt

Rég volt már, de megpróbálok visszaemlékezni. (15-én)

Szerda: 20-22-ig bent az irodában, aztán havaj. Végeztünk, aztán Erikával arra az elgondolásra jutottunk, hogy megérdemlünk egy Acapellás fagyit. Erika mondja, hogy nincs nála pénz, vegyünk ki, mondom ok. Vettünk is ki. Akkor látom, hogy nálam sincs. Akkor el az autómatához az Aradi térre. Ezzel megvolnánk. Sétálunk a Kárászon a fagyizó felé. Mondom, én inkább egy Mekis fagyit ennék (hozzáteszem azt is ritkán eszek, gondoltam itt az alkalom). Mekis fagyi a kézbe, megyünk a troli felé. Az egyik étteremnél megláttam valakit... vajon kit? Igen, Esztert. Ránéztem. Rám nézett, és azzal a mozdulattal el is fordította a feét. Persze nem volt egyedül...

Mellesleg 20-án (egy hete) küldtem egy levelet. Nem csoda, hogy nem válaszolt.