Igen, ma voltam táncon, eljött a várva várt pillanat, és Ő is ott volt. Megint mosolygott rám, és én is rá. Ügyesen a hátsó sorból előre táncoltam hozzá (mert ugye volt párcsere is). Volt ott rózsaszín köd is, meg minden, csak az volt a baj, hogy alig kaptam levegőt, úgy…

Azt hiszem, sikerült összezavarnom a világot: mosolyogtam hétfőn :)Belenéztem a tükörbe, nyújtóztam egy nagyot, és nem tudom, hogy micsoda, de valami (vagy valaki?) mosolyt csalt az arcomra :)Szép napot ;) 

Először is:Miért van a Hétfő olyan messze a Péntektől,és a Péntek miért van olyan közel a Hétfőhöz? -.- Másodszor:A tüntetés helyett tüsszentést olvastam... nem csoda...Meg az sem, hogy ennyi az idő, és még blogbejegyzést írogatok...